Törvényalkotás

Törvényalkotás a jogalkotási tevékenység összefoglaló neve, amely a törvények meghatározó normatív aktusának kialakítását jelenti. Általános értelemben a törvények olyan jogi normák, amelyeket a parlament hoz, és amelyek kötelezően irányítják a jogrendszer egészét. A törvényalkotás folyamata általában több szakaszból áll, és a jogállamiság alapelveinek megfelelően átlátható, nyilvános és résztvevő jellegű.

A folyamat kezdete lehet kormányzati kezdeményezés vagy képviselői kezdeményezés. A jogszabálytervezetet gyakran minisztériumokban dolgozzák ki, de előfordulhat szakmai testületek és érintett érdekcsoportok bevonása is. Ezután a tervezetet benyújtják a parlamentbe. Az első olvasatban a tervezet alapelveit és célkitűzéseit vitatják meg, gyakran széleskörű általános vita zajlik. Ezt követi a bizottsági szakmai részletes vizsgálat és az észrevételek, módosítások gyűjtése. A második olvasatban a módosításokról van szó, a harmadik olvasatban pedig a végleges szöveg kerül elfogadásra.

Az elfogadott törvényt a köztársaság elnöke aláírja, majd közzéteszik a Magyar Közlönyben. A jogszabály hatályba lépése általában a közzétételen és a megállapított hatálybalépési napon történik. Szélsőséges vagy alaptörvény-ellenőrzés esetén a normativitás problémái felülvizsgálat alá kerülhetnek a Alaptörvény és a bírói testületek által. A törvényalkotás során kiemelt szerepe van a demokratikus vitának, a jogbiztonságnak és a jogrendszerbe történő beépítésnek.