Spermiumok

Spermiumok a hím nemi sejtek, amelyek feladata a megtermékenyítés során a haploid genetikai anyag átadása a petesejtnek. Emberben és sok más fajban a hereben termelődnek, és mozgékony sejtek, amelyeket ejakulációval juttatnak a női ivarútba.

Általában három részből állnak: a fejben található a mag, amelyet az acrosoma véd; a középrészben sok mitokondrium található; és a hosszú farok, a flagellum, amely a mozgást biztosítja.

A spermatogenezis a herei tubulusokban zajlik: a spermatogoniummal kezdődik, majd meiózissal kialakulnak primer és másodlagos spermatocyták, végül spermatidek alakulnak ki, és spermiogenesis során képződnek a teljesen differenciált spermiumok. A folyamat körülbelül 64–70 napot igényel, és hormonok szabályozzák: tesztoszteron, LH és FSH. Felnőttkorban folyamatosan zajlik, napi milliós mennyiség keletkezik; az ejakulátumban található spermiumok száma gyakran több tízmilliót, akár több százmilliót is elér.

Funkció és megtermékenyítés: a megtermékenyítésre kész spermiumok a női ivarútba jutva capacitatációra és hiperaktivitásra állítódnak be; az acrosom reakció lehetővé teszi a petesejt külső rétegének áthatolását, és egyetlen spermium fúziója biztosítja a haploid genetikai anyag átadását és a zigóta kialakulását.

Élettartam és felhasználás: az ejakulációban lévő spermiumok számát milliókban adják meg, és a női traktusban általában napokig életképesek lehetnek. Krioprezervációval hosszú távon is megőrizhetők különböző reprodukciós technikákban.