ejakulációban

Ejakuláció a férfiak szexuális válaszának végpontja, amelynek során a spermiumokat és más folyadékokat a húgycsövön keresztül a külvilág felé ürítik. Gyakran orgazmussal társul, és szoros összefüggésben áll a reproduktív képességgel és a szexuális egészséggel.

A folyamat két fő fázisra osztható. Az emission során a sperma a herékből, a mellékherekből és a prosztatából származó nedvekkel együtt a húgycső közeledő szakaszához gyűlik össze. Ezután az expulsion fázis következik, amelyet a medencefenék (például a húgycsőzáró izom) ritmikus összehúzódásai hajtanak végre, és az ondó a húgycsövön keresztül kiürül.

Az ejakulátum összetétele főként spermiumokat és az ondózsinórtól származó folyadékokat foglal magában, amelyet a prosztata és a szeméremhólyag termelnek. Az átlagos ejakulátum mennyisége kb. 1,5–5 ml; a spermium koncentrációja gyakran millió/milliliterben mérhető, és a teljes szám ejakulációnként több tíz–tehúsz milliótól akár több száz millióig terjedhet. A sperma aránya és kémiai összetétele befolyásolja a termékenységet és a sperma minőségét.

Kóros változások közé tartozik a korai magömlés (korán következik be), a késleltetett magömlés, a retrográd ejakuláció (ondó visszafelé a húgyhólyagba jut), illetve ritkán az ejakuláció teljes hiánya. Okai lehetnek pszichológiai tényezők, hormonális rendellenességek, neurológiai problémák, gyógyszerhatások vagy életmód is. Szélsőséges vagy tartós rendellenességek esetén orvosi értékelés javasolt, mivel a termékenységet és az általános szexuális egészséget érintheti.