Somatoszenzoros

Somatoszenzoros rendszernek vagy somatoszenzoros érzékelésnek nevezik azokat a testi felületekből és a test belső állapotából származó szenzoros információk feldolgozását, amely a tapintást, a hőmérsékletet, a fájdalmat, a vibrációt és a propriocepciót magába foglalja. Ez az érzékelés lehet tudatos vagy tudattalan, és alapvető a testtartás, a mozgás és a környezet észleléséhez.

Receptorok közé tartoznak a bőr mechanoreceptorai (Merkel-Sejt komplexum, Meissner-korpuszkulus, Pacinian-korpuszkulus, Ruffini-testecske), a hőmérséklet- és fájdalomérzékelő nociceptorok, valamint proprioceptív információt szolgáltató izomorsók és Golgi-ín szervek. Az afferens információt Aβ, Aδ és C rostok közvetítik, és a perifériától a központ felé futnak.

Az afferens jelek útvonalaik közül a lemniscal rendszer (fasciculus gracilis és cuneatus → medialis lemniskus) a finom érintést, vibációt és propriocepciót közvetíti; onnan a primer somatoszenzoros kéregbe (S1) kerül. Az anterolaterális rendszer, elsősorban a spinothalamicus pálya, fájdalmat és hőmérsékletet szállít, szintén a VPL–n keresztül a S1-hez, majd a szekunder területekre.

Az elsődleges somatoszenzoros kéreg a postcentral gyrusban található, Brodmann 3,1,2, míg S2 a parietális operculumban. A szomatoszenzoros reprezentáció jól ismert szomatotopikus elrendeződés, amelyet a szenzoriális homunculus ábra illusztrál.

Funkciói közé tartozik a tudatos érzetek és a testhelyzet-érzékelés, a finom érintés és a propriocepció. Sérülés esetén érzészavarok léphetnek fel: csökkent vagy hiányzó tapintás, fájdalom- és hőérzetzavarok, a kétpont megkülönböztetés elvesztése és proprioceptív bizonytalanság; gyakran szenzoros ataxia is megjelenik.

Fejlődés és plaszticitás: a somatoszenzoros reprezentáció évtizedek alatt is alakítható, és sérülés után a környező agyi területek részben átvehetik a funkciókat.