érzészavarok

Érzetzavarok alatt olyan állapotok értjük, amelyek során az érzékelés zavara áll fenn. Az érzetek érinthetik a bőrt és a mélyérzékelést (tapintás, hőmérséklet, fájdalom), a propriocepciót, valamint az érzékelési információk központi feldolgozását is. Elkülönülhetnek fájdalmas és fájdalommentes rendellenességek, és előfordulhat zsibbadás, paresthesiák, dysesthesia vagy hiperalgézia.

Okai közé tartoznak a perifériás neuropátiák (diabétesz, alkoholfogyasztás, toxikus anyagok), gerincvelői vagy ideggyök-károsodások (spondylosis, radiculopátia), agyi események és más központi idegrendszeri betegségek (stroke, sclerosis multiplex, traumás agysérülés), fertőzések, gyulladások, anyagcsere- és vitaminhiányok, valamint mérgező környezeti hatások. Gyakran több ok is jelen van, és a panaszok területi vagy funkcionális jellegűek lehetnek.

Tünetek és típusok: Az érzetzavarok lehetnek helyi szenzoros deficitként vagy széleskörű, diffúz érintettség formájában. Előfordulhat paresthesia, hypo- vagy anaesthesia, hyperesthesia vagy dysesthesia, illetve proprioceptív zavarral járó egyensúly- és koordinációs problémák.

Diagnózis: A vizsgálat magában foglalja a részletes anamnézist és neurológiai vizsgálatot. Szükség lehet idegvezetési vizsgálatokra (NCS/EMG), képalkotásra (MRI/CT), audiológiai és szemészeti vizsgálatra, valamint laboratóriumi vizsgálatokra (glükóz, B12, vitamin- és gyulladásos paraméterek).

Kezelés: Az alapbetegség kezelése gyakran a fő megoldás. Szenzoros fájdalom esetén gyógyszeres terápia lehet első vonalban (gabapentin, pregabalin, duloksetin, amitriptilin); szükség esetén fizikai terápia, rehabilitáció és segédeszközök alkalmazhatók. Az összkép része a táplálkozási és életmódbeli változtatások támogatása is.

Előrejelzés: Az érzetzavarok prognózisa erősen függ az okoktól, az időben felismert és kezelésektől. Bizonyos esetekben javulás érhető el, másokban krónikus állapot maradhat.