szomatoszenzoros

A szomatoszenzoros rendszer az idegrendszer azon része, amely a test felől származó szenzoros információkat dolgozza fel. Ide tartozik az érintés, nyomás, hőmérséklet, fájdalom és propriocepció, valamint a testhelyzet tudata. Az információ perifériás receptorokból indulva jut el az agyba, lehetővé téve a környezet és a test állapotának észlelését és ennek megfelelő viselkedési válaszokat.

Receptorok és útvonalak: mechanoreceptorok (Merkel, Meissner, Pacini, Ruffini), proprioceptorok (izomorsók, ínorsók), termoreceptorok és nociceptorok. Az információ a gerincvelő hátsó gyökein keresztül lép be, és rendszerint két fő útvonalon halad a magasabb központok felé: a finom érintés és propriocepció dorsalis kolonnak–lemniscus útján a thalamusba és onnan a primer szomatoszenzoros kéreghez; a fájdalom és hőmérséklet spinothalamikus pályán jut el a thalamusba. Az arcon a trigeminális rendszer közvetíti a szenzoros információkat.

Kortikális feldolgozás: a primer szomatoszenzoros kéreg (S1) a postcentral gyrusban található, ahol testtérkép, a homunculus jelenik meg. Ezt követi a másodlagos szomatoszenzoros cortex (S2) és a parietális operculum, amelyek az érzetek integrációját és a tárgyfelismerést segítik. A szomatoszenzoros rendszer szomatotópiai szerveződése lehetővé teszi a finom helyzet- és textúraészlelést, valamint a motoros kontrollt.

Fejlődés és klinika: a rendszer plaszticitása sérülések után is megfigyelhető; rehabilitációval az reprezentációk átrendeződhetnek. Klinikai vonatkozások közé tartozik érzészavarok (hipo- vagy anaesthesia), neuropátiák, allodynia és központi fájdalom. Vizsgálata klinikai tesztekkel és kiegészítő képalkotó eljárásokkal történik. A vizsgálatok közé tartozik a tapintás, nyomásérzékenység, a kétpontos diszkrimináció és proprioceptív felmérések.