SIegységekhez

A SI egységekhez, vagyis az International System of Units (SI), a világ legáltalánosabban használt mértékegységrendszere a tudományos és technikai mérésekben. Célja a mértékegységek nemzetközi egységbe rendezése és a mérések összehasonlíthatóságának biztosítása. A rendszert a CGPM (General Conference on Weights and Measures) által jóváhagyott definíciók és állandók alapján tartják fenn, és a definíciók időnként megújulnak a fizikai állandókhoz kötve.

A rendszer hét alapegységet határoz meg: méter (m) hosszúság, kilogramm (kg) tömeg, másodperc (s) idő, amper (A) elektromos áramerősség, kelvin (K) hőmérséklet, mol (mol) anyagmennyiség és kandela (cd) fényerősség. Ezen alapegységekből származtatott egységek is használatosak, például a newton (N) erő, a Joule (J) energia, a watt (W) teljesítmény, a Pascal (Pa) nyomás és a Hertz (Hz) frekvencia.

A SI előtagokkal tetszőleges mértékegységekhez kapcsolhatók, például kilométer (km), milliliter (mL) vagy mikrovolt (µV). Az előtagok tízes alapú skálát jelentenek, és a rendszer egységeinek skálázhatóságát biztosítják.

Az SI-t a BIPM (Bureau International des Poids et Mesures) koordinálja a CGPM és a CIPM felügyelete alatt. A definíciók a fizikai állandókhoz kötődnek; például 2019-ben a kilogramm definíciója a Planck-állandó alapján került meghatározásra, ezzel stabil és univerzális alapot teremtve. Széles körben elfogadott, hogy az SI egységek a tudományos kommunikáció alappillérei; bizonyos nem-SI egységek továbbra is használatosak az SI-vel együtt, például a liter (L) vagy a tonna (t).