Reformáció

Reformáció, magyarul Reformáció, a 16. században Európában végbement vallási és társadalmi mozgalom volt, amely a Római Katolikus Egyház fennhatóságától való eltávolodást és a protestáns felekezetek megszületését hozta magával. Gyökerei Martin Luther 1517-es tételkiadásához kapcsolódnak, a bűnbocsánat vásárlásának kritikáját és a Szentírás hozzáférhetőségének fontosságát hangsúlyozva. A mozgalom a nyomtatás elterjedésével és a helyi nyelveken való bibliaolvasás növekedésével gyorsan elterjedt, és különböző területeken különféle ágakban bontakozott ki, legjelentősebbek a lutheranizmus és a kálvinizmus.

Magyarországon és a hozzá tartozó területeken a Reformáció a 16. század első felében vett erőre, és a Lutheránus, majd a Kálvinista (Református) közösségek kerültek előtérbe. A vallási megújulás átalakította az egyházi szervezetet, elősegítette a Biblia és egyházi irodalom fordítását és nyomtatását, és szélesítette az oktatás hatókörét. A felekezetek közötti viszony alakította a vallási és politikai életet, különösen a kora modern kori időszakban.

A katolikus megújulás és a Counter-Reformation a 16–17. században fokozta a katolikus felekezetek megerősítését, különösen a jezsuita rend működésén keresztül. A Reformáció hosszú távon alapvetően befolyásolta a vallási gyakorlatot, a kulturális életet és a politikai gondolkodást a térségben.