Petefészkek

Petefészkek (ovaria) páros női ivarszervként a kismedencében helyezkednek el, a méh oldalain, a széles méh kötőszövet részeiként. A felszínüket tunica albuginea borítja; belsejében a kéreg (kortex) és a velő (medulla) található. A kéregben tüszők fejlődnek, a legkülönfélébb érési stádiumokban: primordiális tüszők, érő tüszők és térítéskor ovulációhoz jutó tüszők. Az ovuláció során egy érett tüsző kiszabadítja a petesejtet, és a tüszőből sárgatest alakul ki.

A petefészek hormonális funkciója meghatározó: a tüszőkből és a sárgatestből származó hormonok – elsősorban ösztrogének és progeszteron – szabályozzák a női ciklust és a méh nyálkahártyájának felkészítését a leendő terhességre. A hormonális szabályozás központja a hipotalamusz GnRH-termelése, amely az agyalapi mirigyben FSH-t és LH-t szabadít fel. Ezek hatására a tüszők érnek, ovuláció történik, a sárgatest pedig progesztert termel. Ha nincs terhesség, a sárgatest regresszus, a hormonszint leesik, megkezdődik a következő ciklus.

Vérzéseket a petefészek artériái biztosítják; a vénás visszafolyás a jobb oldalon a vénába, a bal oldalon pedig a bal vesevénába történik. Nyirokere a paraaortai nyirokcsomók felé vezet. Fejlődésében a genitális ridge-ből az intermediate mesoderm differenciálódik, és a petefészek a méhhez kötő szalagokkal kapcsolódik.

Gyakori betegségek közé tartozik a policisztás ovárium szindróma (PCOS), funkcionális ciszták és a petefészekrák, amelyek különböző tünetekkel és hatásokkal járhatnak a termékenységre és a hormonális egyensúlyra.