Nyombélfekélyek

Nyombélfekélyek a vékonybél első szakaszában, a nyombél nyálkahártyáján kialakuló mélyebb fekélyek. Ezek a peptikus fekélyek közé tartoznak, és a gyomorban előforduló fekélyektől elkülönülnek. Gyakoriságuk és klinikai jelentőségük miatt egyik leggyakoribb peptikus fekélytípusként említik.

A nyombélfekélyek leggyakoribb okai a Helicobacter pylori fertőzés és a nem szteroid gyulladáscsökkentők NSAIDok hosszú távú használata. A savas gyomortartalom és a dohányzás is növeli a kockázatot. Ritkán Zollinger–Ellison-szindróma adhat okot fekélyek képződésére.

Jellemző tünet a felületes epigaszteri fájdalom, amely gyakran 1,5–3 órával a bevitel után jelentkezik és éjszaka is előfordulhat; a fájdalom gyakran enyhül étkezés után. További panaszok lehetnek hányinger, telt érzés vagy étvágytalanság; egyes betegek lehetnek tünetmentesek.

A diagnózis elsődleges eszköze az endoszkópos vizsgálat, amely során a fekélyt megfigyelik és szükség esetén szövettani mintát vesznek a malignitás kizárására. H. pylori kimutatása lehet biopsziával, urea-lélegzetteszttel vagy más antigén-teszttel. Vérvizsgálatokkal anemia és gyulladás is felderíthető.

Kezelés: H. pylori fertőzés esetén eradikációs terápia PPI-alapú három- vagy négyes terápiával, amely két antibiotikumot és egy protonpumpa-inhibítort tartalmaz (például amoxicillin és clarithromycin + PPI) 7–14 nap alatt; NSAID-használat kerülése vagy helyettesítése és a fekély gyógyulása gyakran 4–8 hétig tart.

Prognózis és megelőzés: általában jó kilátásokkal jár a megfelelő terápia mellett. Visszatérés gyakori, ha a H. pylori fertőzés nem szabadul meg vagy NSAIDokat továbbra is szedik. Megelőzés: H. pylori eradikáció és NSAID-használat kockázatainak csökkentése, szükség esetén rendszeres kontrollendoszkópia.