Nyirokáramlás

Nyirokáramlás a nyirokrendszerben zajló folyamat, amely során a szövetek közötti nyirokfolyadék a nyirokkapillárisokba kerül, majd a nyirokerekben, nyirokcsomókon át a nyirokvezetékekhez és végül a vénás rendszerbe jut. A nyirokfolyadék részt vesz a test interstitialis folyadékának egyensúlyában, az immunvédelemben, és a zsírok felszívódásában a vékonybél lactealisain keresztül.

Az nyirokrendszer fő részei a nyirokkapillárisok, gyűjtőerek és nyirokcsomók; a nyirokvezetékek közé tartozik a ductus thoracicus és a jobb nyirokvezeték. A nyirok a nyirokcsomókon keresztül szűrődik, ahol immunsejtek találkozhatnak a kórokozókkal, majd a mellkas felé haladva a vénaás felé torkollik a bal mellkast belső vénájába és a jobb oldali nyak-választon belépő vénás rendszerbe.

A nyirokáramlást a nyirokerek falában található simaizom és a szelepek irányított összehúzódása biztosítja. A pumpálást külső tényezők is segítik: testmozgás, légzés és izommunka; a nyirokáramlás lassú és folyamatos, és függ a kapilláris permeabilitástól és a gyűjtőerek nyomásától.

Klinikai vonatkozások közé tartozik a nyirokáramlás zavara, amely nyirokdömpinget vagy nyiroködémát okozhat. Oka lehet műtéti nyirokcsomó-elszántás, sugárkezelés, fertőző betegségek (például filariasis) vagy daganatos betegség. Szövődmény a gyakori fertőzés és bőrsérülésre való fokozott hajlam.

Diagnosztika és terápia: nyirokoscintria (nyirokoscintigráfia) és indocianin zöld alapú nyirokvizsgálatok, valamint képalkotó eljárások segítik az értékelést. Kezelésként alkalmazzák a kézi nyirokmasszázst, kompressziós terápiát, gyógytornát és bőrápolást; súlyos esetekben sebészeti beavatkozások is szóba jöhetnek.