Kábítószerek

Kábítószerek olyan tudatmódosító anyagok, amelyek erősen befolyásolják a központi idegrendszert, megváltoztatják az éberséget, a hangulatot vagy a viselkedést. A használatuk gyakran függőséghez és súlyos egészségkárosodáshoz vezet, különösen, ha nem orvosi felügyelet alatt történik. Egyes kábítószerek orvosi célú kezelésre is alkalmazhatók, de vény nélkül való használat jogi és egészségügyi kockázatokat hordoz.

A kábítószerek hatásuk szerint csoportosíthatók: opiátok és ópiát-származékaik (például heroin, morfin); stimulánsok (kokain, metamfetamin); depresszánsok vagy nyugtatók (benzodiazepinek, barbiturátok); hallucinogének (LSD, pszilocibin); kannabinoidok (THC-tartalmú készítmények); disszociatív szerek (ketamin). Emellett léteznek új pszichoaktív anyagok, az úgynevezett NPS-ek, amelyek összetétele és hatása gyakran gyorsan változik, és jogi kategorizálása is módosulhat.

A nemzetközi és nemzeti szabályozás szerint a legtöbb kábítószert és pszichotróp anyagot szigorúan ellenőrzött kategóriákba sorolják. A nemzetközi egyezmények előállítást, forgalmazást és birtoklást korlátozzák, és a legtöbb ország bünteti a kábítószer-kereskedelmet és jogosulatlan birtoklást, miközben bizonyos anyagokat orvosi előírásra adnak ki.

A használat egészségügyi kockázatai közé tartozik a függőség, pszichés zavarok, testi károsodás, fertőzések és túladagolás. A kockázatok mértéke az anyag típusától és a használat módjától függ. Ennek ellenére megelőzés és kezelés révén a szenvedélybetegségek kezelhetők: oktatási programok, kockázatcsökkentés, detoxikációs és pszichológiai terápiák, valamint társadalmi reintegráció.

A politikai célok közé tartozik a megelőzés, a káros hatások csökkentése, a függőség kezelése és a bűnözés mérséklése. Megfelelő szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és koordinált közegészségügyi megközelítéssel javítható a lakosság egészségi állapota.