Immunvédelemben

Immunvédelemben a szervezet védelmi rendszere a kórokozók és más káros hatások elleni védekezésért felelős. A rendszer két fő összetevőből áll: veleszületett immunitásból és szerzett immunitásból.

A veleszületett immunitás gyors, nem specifikus válaszokat ad. Ide tartozik a barrier védelem, vagyis a bőr és a nyálkahártyák védelmi vonala, a fagocitózisra képes sejtek (neutrofilek, makrofágok), dendritikus sejtek, természetes gyilkos sejtek, a komplementrendszer, valamint a gyulladásos válasz.

A szerzett immunitás specifikus és hosszú távú védelmet biztosít memória alapú válaszok formájában. Ebben a folyamatban B-sejtek antitesteket termelnek, míg T-sejtek közvetítik a sejtes immunitást. Az antitestek neutralizálják a patogéneket és elősegítik a fagocitózist, a T-sejtek pedig citotoxikus vagy helper funkciókat látnak el.

Az immunválasz antigénekkel történő felismerésén alapul, amit antigénprezentáló sejtek (APC-k) közvetítenek. A nyirokrendszer szervei – csontvelő, thymus, lép és nyirokcsomók – és a kapcsolódó sejttípusok együttműködve biztosítják a tanulást, tárolják a memóriát, és koordinálják a válaszokat.

Az immunvédelem fontos része a tolerancia és a szabályozás. A megfelelő egyensúly elengedhetetlen a fertőzések legyőzéséhez, míg a túlzott vagy autoimmun válaszok betegségekhez vezethetnek. Védőoltások és immunterápiák révén a védelem fokozható, és közegészségügyi szempontból jelentős szerepük van.