tanulást

A tanulás a tudás, készségek és hozzáállás megszerzésének általános folyamata, amelyet tanítás, gyakorlás és tapasztalatszerzés egészít ki. Nem csak iskolai helyzetekre vonatkozik: mindennapi tevékenységekben, munkahelyen és közösségi kontextusokban is zajlik.

Különböző típusai léteznek: explicitt (tudatosan irányított, igazolható tudás elsajátítása) és implicitt (nem tudatosan kialakított ismeret). Ezen túl deklaratív és procedurális tudás, valamint kognitív, affektív és pszichomotoros dimenziók jelen vannak. A tanulás lehet egyéni vagy társas (kooperatív) formában megvalósuló is.

Számos tényező befolyásolja: motiváció, figyelem, előzetes tudás, kognitív terhelés és metakognitív stratégiák. Környezet, társadalmi háttér, tanítási módszerek, érzelmi állapot és megfelelő pihenés egyaránt jelentősek.

A pedagógiában a tanulást támogatják olyan megközelítések, mint az aktív tanulás, problémamegoldáson alapuló tanítás, ismétlés és visszajelzés, valamint a rendszeres ismétlés. A kooperatív és differenciált tanulás segíti a különböző képességű diákok fejlődését.

Értékelésében fontos a formális és informális módszerek ötvözése, a folyamatközpontú visszacsatolás és a személyre szabott fejlődési útmutatók. Kihívások közé tartoznak a tanulási zavarok, például dyslexia vagy figyelemzavarok, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.

Neurotudományi nézőpontból a hosszú távú memória alakulása részben gyakorlás, alvás és visszacsatolás eredménye. A tanulás az agyi kapcsolatok plaszticitását is kihasználja, így a gyakorlás és a megértés fejlesztése hosszú távon erősíti a tudást.