antigénekkel

Az antigén olyan molekula vagy molekularész, amelyet az immunrendszer felismer és gyakran immunválaszt vált ki. Az antigének lehetnek fehérjék, szénhidrátok, lipidek vagy ezek kombinációi. Nem minden molekula válthat ki erős immunválaszt; az immunogenitás mértéke függ az adott anyagtól, a szervezet immunológiai állapotától és az epitópok jellegétől. Az epitópok azok a specifikus területek, amelyeket a B-sejtek receptorai vagy a T-sejtek TCR-jei felismernek.

Az immunválasz kialakulása során az antigéneket az antigén-presentáló sejtek (például dendritikus sejtek, makrofágok) feldolgozzák és MHC molekulákon jelenítik meg. Exogén antigének általában MHC II-en keresztül CD4+ T-sejtekhez jutnak, míg endogén antigének MHC I-en keresztül CD8+ T-sejtekhez. Bizonyos anyagok haptenek: önmagukban nem immunogének, de konjugált formában immunválaszt váltanak ki.

Az antigének alkalmazása kulcsfontosságú a vakcinákban és a diagnostikában. Vakcinákban az antigén megismételt bemutatása memóriát hoz létre, így a későbbi fertőzés gyors és hatékony válaszhoz vezet. Diagnosztikában antigéneket használnak a beteg immunválaszának felmérésére, például antitestek vagy T-sejt reakciók kimutatásával. Allergenek is lehetnek antigének, amelyek túlzott immunreakciót válthatnak ki.

Fontos tényezők közé tartozik az antigén mennyisége és szerkezete, a bemutatás módja, a beadás útvonala és az egyén genetikai háttere. Az antigének ismerete nélkülözhetetlen a vakcináció, a diagnosztika és az allergológia területén.