Hexózok

Hexózok olyan monoszacharidok, amelyek hat szénat tartalmaznak. Kémiai képletük gyakran C6H12O6, és vízben jól oldódnak. A lineáris formájuk mellett gyűrűs szerkezetekké is átalakulhatnak: a leggyakoribb gyűrűs formák a piránóz és a furánóz. A gyűrűs formák alfa- és béta-anomériákat mutathatnak a hemiacetal-kötések miatt.

Kategorizálásuk aldó- és ketohexózokra osztható. Aldohexózok közé tartozik a glükóz, a galaktóz és a mannóz; ketohexóz a fruktóz. Természetben a leggyakoribb a D-form, de előfordulhat L-form is. Eltéréseik gyakran a C-2, C-4 vagy C-3 pozíciók epimerizmusából adódik (epimerizmus).

Biológiai jelentőségük: a hexózok az élő szervezetek fő energiaforrásai. A glükóz a sejtlégzés kiindulópontja a glikolízis és a citromsav-ciklus során; a fruktóz is energiát szolgáltat gyümölcsökben és más élelmiszerekben. Emellett hexózok a szacharidok összetevői, például a szacharóz (glükóz + fruktóz) és a laktóz (galaktóz + glükóz). A redukáló tulajdonságuk is kiemelkedő; sok hexóz redukáló cukorként viselkedik.

Előfordulásuk: a természetben főként növényekben, gyümölcsökben és különböző élelmiszerekben találhatók meg. Az élelmiszeriparban és biotechnológiában kiinduló anyagként és energiaforrásként játszanak szerepet.