Gyorsulásmér

Gyorsulásmérő, gyakran rövidítve gyorsulásmér, olyan szenzor vagy eszköz, amely egy objektumra ható gyorsulást mér meg. A leggyakoribb kivitel három tengelyen működik (x, y és z), így rögzíthető a mozgás iránya és intenzitása.

Technológiák: a legelterjedtebb a MEMS (mikroelektronikai mechanikai rendszerek) alapú gyorsulásmérő, amely kapacitív elven működik. További, ritkább megoldások közé tartoznak a piezoelektromos és optikai gyorsulásmérők.

Mérés és adatok: a szenzor a test által érzékelt gyorsulást méri, amely magában foglalhatja a gravitációt is. A mért értékek SI egységben m/s^2-ben vagy g-ben adhatók meg. A valós alkalmazásokban a jelekből gyakran elvégzik a kalibrációt: offset (bias), érzékenység és hőmérsékletfüggés kompenzációja.

Alkalmazások: okostelefonokban az orientáció és a mozgás detektálása, autóiparban ütközés- és rázkódás-érzékelés, robotikában inertial navigáció és vezérlés, repülőgépek és űreszközök mérései, valamint szeizmikus megfigyelés.

Előnyök és korlátok: a gyorsulásmérők kisméretűek, alacsony költségűek és széles dinamikatartományúak, de zajosak lehetnek, van bias drift és hőmérsékletfüggőségük, továbbá kereszt-tengelyes érzékenység jelentkezhet. A pontosság javítása érdekében gyakran alkalmaznak szenzorfúziót gyroscope-okkal és magnetométerekkel egy IMU-ban.