Gluténérzékenység

Gluténérzékenység kifejezés többnyire olyan állapotokat foglal magában, amelyekben a glutén fogyasztása után tünetek jelentkeznek, de nem magyarázhatók meg lisztérzékenységgel (coeliakia) vagy búza-allergiával. Gyakran a nem lisztérzékeny gluténérzékenység (NCGS) kifejezéssel azonosítják, amely tünetekkel járhat a bélrendszerben vagy más, extragutat tesztek szerint nem kapcsolódó szervekben, és ahol a tünetek javulnak a glutén kerülésével.

Jellemző tünetek közé tartozhatnak hasi fájdalom, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, émelygés, fáradtság, fejfájás, ízületi fájdalom vagy kognitív panaszok. A torzítás időzítése általában a gluténtartalmú ételek fogyasztását követően észlelhető.

Diagnózis: kizáráson alapul. Lisztérzékenységre (coeliakia) és búza-allergiára irányuló vizsgálatoknak negatívnak kell lenniük. Nincs széles körben elfogadott, validált biomarker az NCGS-re; a diagnózist gyakran a gluténbevitel és a tünetek közötti összefüggés, illetve a gluténmentes diétára adott válasz alapján állapítják meg. Bizonyos esetekben időszakos gluténprovokációt is végezhetnek a diagnózis megerősítésére.

Kezelés: elsődleges a gluténmentes diéta. A diéta betartása mellett fontos a táplálkozási egyensúly és a megfelelő tápanyag-ellátottság, a keresztszennyeződés elkerülése és az étrend költségének figyelembe vétele. Egyes személyeknél a tüneteket más tényezők, például FODMAP-ok vagy amiláz-trieszin-inhibitorok is okozhatják, amelyek külön megközelítést igényelnek.

Előrejelzés és gyakoriság: a pontos becslések a definícióktól függően változnak, és az NCGS prevalenciája nem egységesen ismert. Bizonyítékok hiányában a hosszú távú kockázatokról is keveset tudni.