Festéket

Festéknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek felületek bevonásával védik, díszítik vagy megváltoztatják azok megjelenését. A festék 4 fő összetevőből áll: pigment, kötőanyag, oldószer vagy víz, és adalékok. A pigment adja a színt és a fedést, a kötőanyag a filmképződést és a tapadást, az oldószer vagy víz segíti a felhordhatóságot, a felületre terülést, az adalékok pedig befolyásolják a tulajdonságokat, például a száradási időt vagy a fényt.

Fajtái közé tartoznak a vízbázisú (diszperziós) festékek, mint az akril- vagy latexfestékek, az olajfestékek és a tempera. A kötőanyag és a közeg határozza meg a kiszáradási módot, a tapadást és a felület fényességét. Vízzel hígítható festékek általában beltéri használatra alkalmasak, alacsonyabb a VOC-szintjük, míg az olajos és oldószeres festékek tartósabb, de nagyobb illékony szerves anyag-kibocsátással járhatnak.

Alkalmazásuk során gyakran elő kell készíteni a felületet: tisztítás, csiszolás, repedések tömítése és szükség esetén alapozó bevonás. A felületet ecsettel, hengerrel vagy szóróberendezéssel lehet kezelni; a száradási idő és az átfesthetőség típustól függően változik.

Biztonság és környezet: a festékek részben VOC-t vagy nehézfémet tartalmazhatnak, ezért fontos a jó szellőzés, védőfelszerelés és a maradékok megfelelő gyűjtése. Tárolásuk szállítható, hőmérsékleten, száraz helyen történjen, a lejárt vagy használt anyagokat pedig hulladékgyűjtő helyre kell vinni. A festékek történelme a pigmentek és kötőanyagok fejlődését mutatja, a modern szabályozások pedig a környezetvédelmet és a felhasználói biztonságot hangsúlyozzák.