Elvonása

Elvonása, a tő elvonásából származó kifejezés, jelentheti valaminek megszüntetését vagy megvonását, illetve egy személy számára ezen megvonás állapotát. A szó az elvonni igéből származik, és számos területen használatos, például medicine, jog, pénzügy és társadalomtudományok kontextusában.

A gyógyászatban az elvonás vagy elvonási állapot olyan tünetegyüttes, amely akkor jelentkezik, amikor valaki hozzászokott anyag vagy inger használatáról hirtelen vagy fokozatosan leáll. A leggyakoribb példák közé tartozik az alkohol-, opioid-, benzodiazepin-, nikotin-, koffein- és különböző stimulánsokra való függőség. Az elvonási tünetek spektruma az adott anyagtól függ, lehet fizikai és pszichés jellegű: tremor, izomfájdalom, izzadás, tachycardia, migrén, hányinger, alvászavar, szorongás, ingerlékenység, depresszió és vágyódás. Az indulás időzítése a használat gyakoriságától és időtartamától függ; egyes esetekben néhány órán belül, máskor napok múlva kezdődnek a tünetek. Súlyos elvonás esetén görcsök, delírium tremens vagy pszichózis alakulhat ki, ezért bizonyos helyzetekben kórházi felügyelet javasolt.

A kezelés célja a tünetek enyhítése és a biztonságos, properly lassú abbahagyás támogatása. Ennek része a fokozatos csökkentés (tapering), támogató terápia és szükség esetén gyógyszeres kezelés a kiürítés tüneteinek mérséklésére. A szó más használataiban az elvonás lehet pénzügyi vagy jogi megvonás is, például egy vagyonelem megvonása vagy jogosultság visszavonása. Összegzésként az elvonása általában a megvonás állapotát és a megszerzett kötelezettségek, jogosultságok vagy anyagok elvesztését jelenti, mind klinikai, mind társadalmi kontextusban.