Egyensúlytalanság

Egyensúlytalanság olyan állapot, amelyben egy rendszer nem képes fenntartani az egyensúlyt. A kifejezés különböző területeken használható, például fizikai, kémiai, biológiai vagy társadalmi–gazdasági kontextusban.

Fizikai vagy mérnöki értelemben az egyensúlytalanság lehet statikus vagy dinamikus. Statikus egyensúlytalanság esetén a szerkezet tömegei nincsenek megfelelően kiegyenlítve, ami rezgésekhez és túlterheléshez vezet. Dinamikus egyensúlytalanság a működés során keletkező gyorsulási és erőhatások eredménye, például forgó korongoknál vagy gépészeti rotorokban.

Kémiai/termodinamikai értelemben az egyensúly eltolódik, ha a reakciókat befolyásoló tényezők, mint a koncentrációk, a nyomás vagy a hőmérséklet megváltoznak. A Le Chatelier-elv szerint egy külső változás kiegyensúlyozó irányú módosulást vált ki. Az egyensúlytalanság így vagy gyorsabb reakcióváltozáshoz, vagy új, másik egyensúly felvételéhez vezet.

Biológiában és gyógyászatban a szervezet homeosztázisa is lehet egyensúlyban vagy egyensúlytalanságban. Például elektrolit- vagy folyadékháztartási zavarok, anyagcsere- vagy hormonális egyensúlytalanságok befolyásolhatják a vérkeringést, az energiafelhasználást és a testsúlyt. A vestibuláris rendszer zavara pedig szédülést és koordinációs problémákat okozhat.

Ökológiai és gazdasági rendszerekben is beszélhetünk egyensúlytalanságról: ökológiai kontextusban a populációk arányait, energia- és tápanyagáramlást torzíthatják külső tényezők; gazdaságban a kereskedelmi vagy fiskális egyenlegek eltolódása jelezhet egyensúlytalanságot. A megelőzés és helyreállítás általában kiegyensúlyozó intézkedéseket igényel, például szabályozást, monitorozást vagy terápiákat.