Dózispontatlanságok

Dózispontatlanságok a szándékolt dózis és a ténylegesen beadott mennyiség közötti eltérést írják le, amely az ellátás különböző szakaszaiban előfordulhat. A jelenség nem csupán a gyógyszerkészítés vagy a kórházi beadás hibáira korlátozódik, hanem magában foglalja a kiírt adagok helytelen értelmezését, a koncentrációk és mértékegységek összekeveredését, valamint a környezetben felmerülő mérési vagy adatrögzítési hibákat is. A kifejezés gyakran valamennyi érintett fázist lefedő minőségbiztosítási és gyógyszerbiztonsági szemlélet része.

Típusok és okok között megtalálhatóak a mennyiségi számítási hibák (például többszörös vagy hiányos adatszolgáltatás), az adagolási útmutatók félreértelmezése, a fogalmi különbségek (mg és mL közötti téveszítés), a pontatlan kötszer vagy infúziós készlet használata, valamint a személyi vagy rendszerszintű tényezők, mint a munkaerőhiány, gyakori váltás vagy súrlódások a vényírás és a beadás között.

Következményekként elég gyakori a terápiás hatás hiánya, toxikus válasz vagy súlyos mellékhatások, ami kórházi hosszabbodáshoz, növelt költségekhez és jogi kockázatokhoz vezethet. Következményes kockázati csoportok közé tartoznak a széles terápiás ablak nélküli gyógyszerek, a gyermekek és idős betegek, illetve a többféle gyógyszer kombinációját szedők.

A dózispontatlanságok elleni küzdelemben kulcsfontosságú a klinikai döntéstámogatás, az elektronikus recept- és gyűjtő rendszerek, a kettős ellenőrzés, a pontos adagolási protokollok és a gyógyszerkészlet kontrollja. Emellett fontos a betegek oktatása és a gyártóoldali minőségbiztosítás, standardizált koncentrációk alkalmazása, valamint a készítmények és mérőeszközök rendszeres karbantartása. A témát érintő szabályozási és farmakovigilanciai tevékenységek célja a dózispontatlanságok felismerése és megelőzése. See also: gyógyszerhiba, adagolási biztonság, farmakovigilancia.