téveszítés

Téveszítés olyan cselekvés vagy folyamat, amelynek célja vagy hatása, hogy valaki valótlan vagy félrevezető információk alapján alakít ki véleményt, döntést vagy viselkedést. Gyakran szándékos manipuláció eredménye, de előfordulhat gondatlanságból vagy felelőtlen közlésből is. A téveszítés megnyilvánulhat úgy, hogy hamis állításokat tesznek közzé, a tényeket torzítják, vagy a releváns kontextust szándékosan elhagyják.

A téveszítés és a tévedés közötti különbség: a tévedés általában rossz információfeldolgozásból eredő helytelen meggyőződés, nem feltétlen szándékos; míg a téveszítés szándékos vagy gondatlan manipuláció, amely célja a címzett félrevezetése. A két fogalom határát gyakran a szándék és a gondosság mérlegelése adja.

Formái lehetnek: hamis állítások közzététele, részleges vagy torzított adatok közlése, kontextus elhagyása, félreértéshez vezető kommunikáció és a manipulációs technikák alkalmazása. Ezek jelen lehetnek a médiában, reklámban, politikai beszédben vagy kereskedelmi gyakorlatokban.

Jogi és etikai dimenziók: a közlés terében a téves vagy megtévesztő információk tilosak lehetnek fogyasztóvédelmi, versenyjogi vagy médiatörvényi keretben. Szankciók lehetnek polgári jogi felelősség és, ha szándékosság vagy súlyos gondatlanság áll fenn, büntető felelősség. A hatályos jogi szabályozás országonként eltér.

Megelőzés és válaszlépések: oktatás és médiatudatosság, források ellenőrzése, több forrásból történő tájékozódás, a kontextus értelmezése, és a közlemények átláthatóságának követelése.