Doppleráramlásmérök

Doppleráramlásmérök, más néven Doppler-effektusú sebességmérők, a folyadékok és gázok sebességének mérésére szolgáló eszközök. A mérés alapja a Doppler-effektus, amely szerint a hullámhossz változik, ha a forrás és a felvesző között relatív mozgás van. Ez a technika főleg folyadékáramlások, légáramlások és egyéb folyadékok sebességének pontos mérésére használatos.

A Doppleráramlásmérők általában ultrahangos vagy laseres alapúak. Az ultrahangos változatok egy transzcegert használnak, amely ultrahanghullámokat küld ki a mért folyadékba. A hullámok a folyadékban terjednek, és ha a folyadékban mozgó részecskék találkoznak velük, a visszaverődő hullámok hullámhosszának változása alapján kiszámítható az áramlás sebessége. A laseres változatok, mint például a laser-Doppler-anemométerek, laserfényet használnak, és hasonló elven működnek, de nagyobb pontosságot és felbontást biztosítanak.

Doppleráramlásmérőket széles körben alkalmazzák a mérnöki, orvosi és környezeti területeken. A folyadéktechnika, gépészet és hidraulika területén segítik az áramlásoptimizálást és a rendszerhibák felderítését. Az orvosi területén, például Doppler-szondák formájában, a véráramlás mérésére használják, például szív- és érrendszeri vizsgálatok során. A környezetvédelmi és meteorológiai alkalmazásokban pedig légáramlások és szélsebesség mérésére szolgálnak.

A Doppleráramlásmérők előnyei között említendő a nem-invazív mérés, magas pontosság és gyors reakcióidő. Hátrányuk lehet, hogy a mérés pontos eredményt ad csak, ha a mért folyadékban megfelelő mennyiségű szuszpenzált részecske vagy buborék található, amely visszaveri a hullámokat.