Csoportkohézió

Csoportkohézió olyan társas jelenség, amely a csoport tagjainak belső összetartását, érzelmi kötődését és közös identitását írja le. E jelenség lényege, hogy a tagok mennyire érzik magukat a csoport részének, és mennyire hajlandók együtt dolgozni a közös célok megvalósításáért.

A kohézió két gyakran különbsített dimenziója a feladatközösség (task cohesion) és a társas kohézió (social cohesion). A feladatkohézió a közös célok elérésére irányuló együttműködés erősségét, a hatékony kommunikációt és a szinergikus teljesítményt foglalja magában. A társas kohézió pedig a tagok közötti kapcsolatok minőségét, a támogatást és az egymás iránti elkötelezettséget jelzi. A kohéziót befolyásolja a közös identitás, a normák betartása és a csoporttagok közötti információáramlás minősége.

A csoportkohézió mérésére több eszköz létezik; a leggyakoribb a Group Environment Questionnaire (GEQ), amely a csoportos környezet és a feladat- illetve társas kohézió dimenzióit értékeli. Emellett más skálák is használatosak a csoportnormák, elégedettség és a részvételi arányok feltárására. A kutatások általában összekapcsolják a kohéziót a csoportteljesítménnyel, a motivációval, a munkahelyi elégedettséggel és a konfliktuskezeléssel; azonban a túlzott kohézió előidézhet csoportthinket vagy merev konformizmust is.

Fontos befolyásoló tényezők közé tartozik a vezetés stílusa, a kommunikáció minősége, a csoportméret és diverzitás, a konfliktuskezelés képessége, valamint a psychoszociális biztonság. A csoportkohézió elengedhetetlen lehet sport- és munkahelyi csapatok, illetve tanulócsoportok hatékony működéséhez, de annál a megközelítésnél is figyelembe kell venni, hogy a kohézió nem mindig viseli el a nyomást vagy adaptálja a változásokat.