Csendesóceáni

A Csendes-óceáni az emberiség legnagyobb és legmélyebb óceánja. Kiterjedése körülbelül 165,2 millió négyzetkilométer, a Föld vízfelületének mintegy 46%-át és a bolygó felületének hozzávetőleg 32%-át fedi. Határai nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten Észak- és Dél-Amerika között húzódnak; északi és déli szélei a sarkvidékek felé nyúlnak. A legmélyebb pontja a Mariana-árok Challenger-árkában található, körülbelül 10 972 méter mély.

A név eredete a felfedezések korába nyúlik: a tengert a spanyol-portugál hajósok közül Magellán a monotónak tűnő, „csendesnek” találta út közben, ezért írták le Mar Pacífico néven; magyar nevünk a Csendes-óceán. A kifejezés a nyugati partokkal és a tenger nyugtató jellemével kapcsolódik.

Környezete rendkívül változatos: a nyugati oldalon trópusi szigetek, korallzátonyok és változatos ökoszisztémák, a keleti oldalon pedig hűvösebb vizek és mélyfolyosók találhatók. A tenger része a Csendes-óceáni tűzgyűrűnek, ahol sok vulkán és földrengés érintkezik. A tengeren élővilág gazdag és sokfélesége kiemelkedő a sekélytől a mély tengerekig.

A tengert gazdaságilag is jelentősnek tekintik: a globális kereskedelem legfontosabb útvonalai közé tartozik, és jelentős a halászat, valamint energiahordozók és ásványi források elérhetősége. Ugyanakkor problémái közé tartozik a túlhalászat, a szennyezés, a műanyag hulladék és a klímaváltozás okozta környezeti hatások, köztük a tengervízszint-emelkedés és savasodás.