CO2szintjének

A levegő CO2-szintje, vagyis a szén-dioxid koncentrációja, az egyik alapvető mutatója a Föld klímájának alakulásának. A szintet általában parts per millionban (ppm) adják meg. A preindustrial időszakban a légkör CO2-szintje körülbelül 280 ppm volt; az ipari forradalom óta folyamatosan emelkedik, és az utóbbi évtizedekben elérte és meghaladta a 410–420 ppm-et, az utóbbi években pedig tovább nőtt.

A CO2-szintet hosszú távon figyelemmel követik világszerte. Ilyen például a Mauna Loa Obszervatórium méréseihoz kötődő Keeling-görbe, amely a légköri CO2-koncentráció évente ismétlődő ciklusait és hosszú távú trendjét mutatja. A globális értékeket a különböző beszállítói hálózatok és laboratóriumok összevetik, hogy megértsék a természeti és emberi hatásokat.

A növekedés fő oka az emberi tevékenység: fosszilis tüzelőanyagok égetése, cementgyártás, valamint erdőirtás és más land-use változások. A természetes oldások és kibocsátások kölcsönhatása miatt a légkör CO2-koncentrációja változik, de a hosszú távú tendencia egyértelműen emelkedő.

A CO2-szint változása alapvetően befolyásolja a bolygó éghajlatát: fokozza az üvegházhatást, hozzájárul a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez és az óceánok savasodásához, ami a tengeri élővilágra és az ökoszisztémákra hatással van. Megfigyelései nélkülözhetetlenek a klímaváltozás megértéséhez és a döntéshozatalhoz.

A CO2-szint csökkentése érdekében a kibocsátások mérséklése, energiaátállás és a szén-dioxid fogantyúzás-tárolás (CCS) alkalmazása, valamint a fenntartható földhasználat és a kockázatcsökkentés szükségesek.