Adatmodellezés

Adatmodellezés olyan terület az informatikában, amely az adatok szerkezetének és összefüggéseinek meghatározására irányul a rendszer igényeinek megfelelően. Célja, hogy a gyűjtött adatok konzisztensen, érthetően és hatékonyan kezelhetők legyenek, legyen szó tranzakciós (OLTP) vagy analitikai (OLAP) alkalmazásokról.

A modellezés tipikus szintjei: koncepcionális modell, logikai modell és fizikai modell. Koncepcionális modellben azonosítják az entitásokat és azok kapcsolatait; a logikai modell részletezi az attribútumokat, kulcsokat és az integritási szabályokat, gyakran normalizált formában; a fizikai modell a konkrét adatbázis szerkezetet írja le (táblák, oszlopok, indexek, partíciók).

A használatos notációk közé tartoznak az ER-modellek (entitások, attribútumok, kapcsolatok és kulcsok) és a UML osztálydiagramok; adattárházaknál a dimenzionális modellezés gyakori, a star és snowflake séma ismeretei kerülnek előtérbe. A modellépítéshez kapcsolódóan fontos elemek a normalizáció, az adatintegritás és az adatminőség biztosítása.

A folyamat általában a követelmények feltárásával kezdődik, ezt követi a koncepcionális modell készítése, a logikai modell finomítása és a fizikai implementáció, majd validálás és dokumentáció. A modellek életen át tartó karbantartást igényelnek a változó követelmények és források miatt.

A modern környezetben az adatmodellezés kiegészül NoSQL rendszerekre szabott rugalmassággal és adattárházakban, adatintegrációban alkalmazott különféle megközelítésekkel (például Data Vault). Eszközei közé tartoznak az ER/Studio, PowerDesigner, Oracle SQL Developer Data Modeler és hasonló modellező eszközök.