ötvözés

Ötvözés, vagy ötvözetkészítés, olyan anyagelőkészítő folyamat, amely során két vagy több elem összekeverésével és gyakran megolvasztásával új anyagot hoznak létre. Az ötvözetek általában az összetevők tulajdonságait ötvözik, így gyakran javul a szilárdság, a kopásállóság, a korrózióállóság vagy a vezetőképesség, és módosulhat a hővezetés is.

Az ötvözés leggyakoribb útja a megolvasztás és az összekeverés, amelyet formába öntéssel vagy szilárd állapotban történő diffúzióval zárnak le. A feldolgozás lehet homogén (egynemű) vagy heterogén (tagolt) szerkezetű, a célhatárok szerint.

Gyakori példák közé tartozik az acél: vas és szén vagy más elemek ötvözete; bronz: réz és ón ötvöze; valamint sárgaréz: réz és cink ötvözete. Vasalapú ötvözetek között megtalálhatók a rozsdamentes acélok is, amelyek króm- és gyakran nikkel adalékkal készülnek. Nem vas alapú ötvözetek között szerepelnek például az alumínium- és titánötvözetek, melyeket különleges mechanikai és korróziós igényekhez igazítanak.

Historikusan az ötvözetek fejlődése alapvető mérföldkő volt: a bronzkorban kezdődött, majd a vasé volt a vas- és acélkészítés fejlesztése. Ma az ötvözetek nélkülözhetők a gépészet, építészet, elektronikában és számos egyéb ipari ágazatban.