öntéssel

Öntéssel olyan gyártási eljárások összessége, amelyek során folyékony anyagot öntőformába öntenek, majd a megszilárdulás után a kívánt alakot kapja. Az eljárást különféle anyagokra alkalmazzák: fémek, műanyagok, üveg és kerámiák készítésére egyaránt. A folyamat általában a formafelület elválasztásával kezdődik, ezt követi az olvadék előállítása, az öntés, a hűtés és dermedés, majd a kész öntvény kivétele és szükség esetén utókezelése (felületfinomítás, hőkezelés).

Az öntőformák lehetnek ideiglenesek és tartósak. Ideiglenes formák gyakran homokból készülnek, amely olcsó és jól alkalmazható kis- és közepes darabszámokra. Tartósabb formák közé tartoznak a kerámiahéjas vagy más speciális felépítésű formák, amelyeket többször felhasználhatnak. A leggyakoribb öntési módszerek közé tartozik a homoköntés és a befektető öntés, amely viaszos mintázatból és kerámiaből álló héjszerkezetet hoz létre.

Anyagok tekintetében a leggyakoribb öntvények a vas- és acélötvözetek, alumínium, bronz és más ötvözetek, de műanyagok és kerámiák is önthetők vele. Előnyök közé tartozik a komplex geometriák és közel netszabályok megvalósítása relatíve kis vagy közepes darabszámokban; hiányosságként felmerülhet zsugorodás, porozitás és felületminőség-kérdések, amelyeket megfelelő tervezéssel és utókezeléssel igyekszenek kontrollálni.

Alkalmazási területei közé tartozik az autó- és gépgyártás, építőipar, energia-, valamint művészeti és ipari tárgyak készítése. A történetében az öntés az ókori idők óta ismert, a modern idők pedig különféle technikákkal és automatizálással bővítették ki.