érdesedés

Érdesedés egy felület morfológiájának olyan változása, amely során a felület durvábbá, érdesebb réteggé válik. A szó az érdes (durva) melléknévből képzett -edés képződésével keletkezik, és magában foglalja a felület érdesedésének folyamatát vagy eredményét.

Oka lehet mechanikai kopás és dörzsölés, csiszolás vagy dörzsölt érintkezés, illetve hő- és fáradási hatások által kiváltott plastikus deformáció. Kémiai vagy elektrokémiai hatásokkal járó korrózió, maratás, felületi oxidáció és vegyi lecsiszolás szintén növelhetik a felület morfológiáját, ahogyan a mikro repedések és szennyeződések elhelyezkedése is érdesedést okozhat. Természetes körülmények között a kőzetek felületén fagyás-olvadás, erózió vagy hosszabb idejű víz- és savas oldatok hatásai eredményezhetik a felület durvulását.

A felületi érdesedés mérhető jellemzőkkel írható le, például 2D-s és 3D-s szintig: Ra (mérőfelületi átlagos kiemelkedés-szint), Rq (négyzetes átlagos kiemelkedés), Rz (koktélérték több alacsony és magas kiemelkedés átlagos értéke), illetve 3D-s méréseknél Sa és Sq értékek. A mérőértékekkel összevetve értelmezhető, hogy a felületen mekkora a tapadás, a wettability és a kopásos teljesítmény.

Gyakorlati jelentősége kettős: érdesedett felületek szándékos érdesítésével jobb tapadást és kötést lehet elérni bevonatok, ragasztók vagy kompozíciós rétegek esetében, miközben a nem kívánatos érdesedés fokozhatja a kopást, a súrlódást és a tisztíthatóság romlását. Termékek és szerkezetek tervezésekor ezért fontos a kívánt érdességi szint meghatározása és kontrollálása.