árterek

Árterek (artériák) a keringés azon véredényei, amelyek a szívből kiinduló vért a szervekhez szállítják. A szervezetben rendszerint oxigéndús vért szállítanak, kivétel a tüdő artériái, amelyek a jobb kamrából a tüdő felé vezetnek oxigénhiányos vérrel. Auerterek a vér áramlásának nyomását is közvetítik, és a keringés különböző részein eltérő felépítésűek lehetnek.

Az arteiák három rétegből álló falú véredények. Tunica intima belszintje endothe­liumból áll, amely mögött subendoteliális réteg található; tunica media vastag simaizom- és elasztikus rostokból áll, és meghatározza a vérnyomás és a véráramlás szabályozását; tunica adventitia a kötőszövetekből álló külső réteg. A közeli nagy artériákban sok elasztikus rost található, míg az izom-arteriákban dominál a simaizom a vér áramlásának helyi szabályozására. A kapillárisok felé haladva a fal vékonyodik, az arteriolák pedig közvetlenül szabályozzák a vér bejutását a kapilláris hálózatba.

Funkció és szabályozás: az árterek feladata a vérnyomás közvetítésével történő elosztása és a szervekhez való véráramlás irányítása. A vázizomzat és belső szervek érhálózata között a vasomotoros tónus, endothel által kibocsátott nitrogén-oxid és endothelin is szabályozó szerepet játszik. A nyomásváltozások és a szövetek igényeinek megfelelő alkalmazkodás fiziológiás alapelvei.

Klinikai jelentőség: az árterek betegségei közül atherosclerosis (az endothel felületén lerakódó plakkok), aneurysmák, hipertónia és perifériás érbetegségek ismertek. Kockázati tényezők közé tartozik a magas LDL-koleszterin, dohányzás, cukorbetegség és visszatérő gyulladások. Diagnózisukra érintés- és képalkotó vizsgálatok, például Doppler-ultrahang, CT- vagy MR-angiográfia használatosak. Kezelésük magában foglalja életmódbeli változtatásokat, gyógyszeres terápiákat (például antihipertenzív szerek, statinok) és szükség esetén endovaszkuláris vagy nyílt sebészeti beavatkozásokat.