zsírokban

Zsírok, vagy lipidek, olyan apoláris, vízben nem oldódó molekulák, amelyek fontos szerepet játszanak az energiatermelésben, a sejtlégzésben és a sejtmembránok felépítésében. A legfontosabb forma közvetlen energiaforrást jelent: egy grammban körülbelül 9 kilokalória szabadul fel a hasznosítás során. Emellett a zsírok hőszigetelést és mechanikai védelmet nyújtanak, valamint részt vesznek bizonyos biokémiai folyamatokban és az oldhatóságuk miatt hordozóként szolgálnak a zsírban oldódó vitaminok számára.

A zsírok leggyakoribb szerkezeti egysége a triglicerid, amely glicerinhez három zsírsav kapcsolódik. A zsírsavak lehetnek telített vagy telítetlenek; esszenciális zsírsavakra van szükség az étrendből (például linolsav és linolénsav). A zsírok közé tartoznak továbbá a foszfolipidek, amelyek a sejthártyák alapvető összetevői, és a koleszterin, amely szteroidmolekula-csoportba tartozik. A gyakorlatban gyakran beszélnek transz-zsírokról is, melyek ipari hidrogénezéssel alakulhatnak ki és egészségi kockázatokkal kapcsolódhatnak hozzá.

Emésztés és felszívódás szempontjából a zsírok a vékonybélben kezdik meg érési folyamatukat: epesavak emulgeálják őket, a hasnyálmirigy lipázai pedig triglicerideket bontanak le zsírsavakra és monogliceridekre. Ezekiet micellák formájában szívódnak fel, majd enterocytákban újra trigliceridekké alakulnak, és chylomicronokba rendeződnek, amelyek a nyirokrendszeren át jutnak a véráramba.

A zsírkészletek főleg adipose szövetben találhatók, ahol az energiaszükséglet szükség esetén felszabaduló zsírsavakká alakul. A zsírok táplálkozási szempontból fontosak, de a túlzott telített vagy transz-zsírok fogyasztása összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri kockázatokkal; az esszenciális zsírsavak és az omega-3/omega-6 arányára pedig érdemes figyelni.

A kifejezés zsírokban a magyar nyelvben a zsír főnév többes számának helyhatározói esete. Például: zsírokban találhatóak bizonyos összetevők.