zsírosodásának

A zsírosodásnak vagy lipidosisnak nevezett állapot olyan folyamat, amely során lipidek, elsősorban triglyceridek halmozódnak fel a sejtek cytoplazmájában. Leggyakoribb formája a steatosis, amely mikroszkopikus és makroszkopikus jellegű. A jelenség lehet reverzibilis, különösen akkor, ha az érintett szerv funkciója és a lipidanyagcsere visszatér a normál állapotába.

Kialakulását befolyásoló tényezők közé tartozik a bevitt energia többlete inzulinrezisztenciával együtt, elhízás, cukorbetegség és metabolikus szindróma, valamint alkoholfogyasztás, toxikus anyagok és bizonyos gyógyszerek. Gyakori példája a májban kialakuló zsírosodás, amely NAFLD-nak vagy AFLD-nek nevezett állapotokat foglal magába.

A zsírosodás leggyakoribb helye a máj, ahol a zsírtartalom felhalmozódása hepatocytákban steatosist eredményez. Ezen túl a szívizom, vázizomzat és vese is érintett lehet. A patológiában megkülönböztetik a macrovesicular és microvesicular steatosist; előbbi nagy zsírgolyókat, utóbbi apró zsírgomolyagokat mutat. Súlyos esetekben infláció, steatohepatitis, fibrose és cirrózis alakulhat ki.

Diagnózisában szerepel a képalkotó vizsgálat (Ultrahang, CT, MRI), vérvizsgálatok (például ALT és AST emelkedése), és szükség esetén szövettani vizsgálat. Kezelése az alapbetegség kezelése, testsúlycsökkentés, alkoholfogyasztás mérséklése, egészséges táplálkozás és fizikai aktivitás növelése. A zsírosodásának mértéke és kimenetele szervspecifikus, ezért a betegségek megértésében és nyomon követésében fontos a kontextus.