vízszennyezések

Vízszennyezés alatt olyan anyagok vagy energiák víztestekbe történő bejutását értjük, amelyek károsítják az ökoszisztémákat, az emberek egészségét vagy a gazdasági tevékenységeket. A szennyezés lehet pontforrásból érkező (például szennyvíz- vagy ipari kibocsátás) vagy nem pontforrásból származó (mezőgazdasági lemosás, urbanizációs felületvíz). A vízminőség megőrzése érdekében fontos a források azonosítása, a kockázatértékelés és a rehabilitációs intézkedések.

Főbb szennyezők a kémiai anyagok (nehézfémek: ólom, higany, kadmium; organikus vegyületek; gyógyszermaradékok), tápanyagok (nitrogén és foszfor vegyületek, eutrofizáció), mikrobiológiai szennyezők (patogén baktériumok és vírusok), továbbá felhalmozott műanyagok és PFAS-szennyezés. Emellett megjelennek termikus szennyezések, amelyek a víz hőmérsékletének növekedésével járnak, és a különféle szennyezőanyagok kombinációi is.

Az útvonalak közé tartoznak a pontforrásból származó kibocsátások, mint szennyvíztisztító telepek és ipari létesítmények, valamint a nem pontforrások, például mezőgazdasági területek felületi lemossáha, esővíz és erózió szállított hordalék. Az alacsony oxigén-tartalom és a algagyarapodás a tápanyagterhelés következménye lehet.

Hatásai közé sorolható az élővilág összetételének és funkcióinak megváltozása, oxigénhiány, eutrofizáció, mérgező vegyületek jelenléte ivóvízben, valamint gazdasági hatások a halászat, turizmus és vízhasználat terén.

Védelem és kezelés: megelőzés és hatékony szennyvízkezelés, zöld infrastruktúra beépítése, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, és szigorú kibocsátási előírások. A vízminőség monitorozása, valamint a nemzetközi és hazai jogi keretek, például a Víz Keretirányelv és a hozzá kapcsolódó jogszabályok segítik a jó állapot elérését és fenntartását.