vérsejtek

Vérsejtek a keringő vérben található sejtek összefoglaló neve. A vérsejtek három fő típusra oszthatók: vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék. Ezek a sejtek a csontvelőben képződnek hematopoiesis útján, a hematopoietikus őssejtből induló differenciációval.

Vörösvértestek (eritrociták) feladata a gázcsere: oxigént szállítanak a tüdőből a szövetekbe és CO2-t a szövetekből a tüdőbe. Fő összetevőjük a hemoglobin. Emberben a felnőtteknél az eritrociták általában anuclearisak. Életük körülbelül 120 nap, az elöregedett sejtek a lépben és a májban bomlanak le.

Fehérvérsejtek (leukociták) szerepe az immunvédelemben van. Csoportosításuk szerint megkülönböztetjük a granulocitákat (neutrofil, eozinofil, bazofil), a limfocitákat (T-, B- és NK-sejtek) és a monocytákat. A fehérvérsejtek élettartama változó, néhány nap és évek között lehet a típusuktól függően. Feladatuk a kórokozók felismerése, az immunválasz szabályozása és a gyulladás mediálása.

Vérlemezkék (trombociták) a vérrögképződésben játszanak szerepet. Sebészeti és érrendszeri sérülések esetén aggregálódnak, és fibrin hálót képeznek a véralvadás segítésével. Életciklusuk rövid, általában néhány nap.

Klinikai összefüggések között szerepelnek a vérsejtszint eltérései: anemia (vörösvértestek alacsony száma), leukocytosis vagy leukopenia (fehérvérsejtek mennyisége megemelkedett vagy csökkent), thrombocytopenia vagy trombocytosis (vérlemezkék száma csökkent vagy növekedett).