fehérvérsejtek

Fehérvérsejtek (leukociták) a vérben keringő immunrendszeri sejtek, amelyek feladata a szervezet védelme a fertőzésekkel és kórokozók ellen. A fehérvérsejtek főbb típusai a granulociták (neutrofilek, eosinofilek, bazofilek) és az agranulociták (limfociták, monociták). Egyes rendszerezések a természetes ölő (NK) sejtekre is kiterjesztik a limfoid csoportot, mivel ezek gyors válaszúsejtek.

Eredet és érés: a csontvelőben kezdődik a képződés. A myeloid ág adja a neutrofileket, eosinofileket, bazofileket és monocitákat; a limfoid ágból alakulnak ki a B- és T-sejtek, valamint az NK-sejtek. A limfociták többsége a nyirokszövetekben érik el érett formájukat.

Fő funkciók: védekezés fertőzések ellen, gyulladásos válaszok kiváltása és immunválasz koordinálása. A neutrofilek és a makrofágok fagocitálnak és elpusztítják a kórokozókat; a B-sejtek antitesteket termelnek; a T-sejtek sejtes válaszokat hajtanak végre; az NK-sejtek vírusos és tumorsejtek elleni védelemben vesznek részt.

Klinikai vonatkozások: a teljes fehérvérsejtszám (leukocyta-szám) felnőtteknél általában 4–11 x 10^9/L. Az értékek fertőzés, gyulladás vagy immunhiány esetén emelkedhetnek vagy csökkenhetnek. Bizonyos betegségek közé tartozik a leukémia, immunrendellenességek és gyógyszerhatások.

---