változékonyság

Változékonyság, vagy variabilitás, olyan jelenség vagy jellemző, amely megnyilvánulhat a rendszerek különböző időpontokban, egyedekben vagy feltételek között mutatkozó eltérésekben. A statisztikában a változékonyság a megfigyelt értékek szóródását jelenti a középérték körül; minél nagyobb a szórás, annál kevésbé kiszámítható egy adott jellemző.

Forrásai közé tartoznak genetikai különbségek, környezeti tényezők, fejlesztési folyamatok és mérési zaj. A természetes populációkban a változékonyság lehetővé teszi alkalmazkodást, ugyanakkor befolyásolja a fenotípusos sokféleséget és a differenciált reagálást.

Behatárolásához és méréséhez gyakran használnak leíró mutatókat: tartomány, variancia, szórás és az átlagtól való elhajlás mértéke. Relatív variabilitást kifejezhetünk a koefficiens variációval (szórás az átlaghoz viszonyított aránya). A változékonyságot gyakran vizsgálják eloszlások alapján: normális és egyéb eloszlások esetén más-más következményekkel jár.

Fontossága különböző területeken érvényes. Biológiában és ökológiában a variabilitás formálja az evolúciót és a populációk reagálását a környezetre; gazdaságtudományban a volatilitás a kockázat és a bizonytalanság jelzője; klímatudományban az időjárási és klímaváltozási ingadozások értelmezése szempontjából releváns. Példák: az emberi testmagasság variabilitása; részvényárfolyamok napi ingadozása.

Az elemzés célja a változékonyság megértése és kezelése: megbízható mérések, ismételt megfigyelések, standardizált eljárások, és a varianciát magyarázó tényezők azonosítása. Modellezéssel feltárható, mely tényezők hozzájárulnak a szóródáshoz, például varianciaanalízis vagy vegyes modellek alkalmazása.