váltakozás

Váltakozás a két vagy több állapot vagy feltétel időbeli váltását jelenti, gyakran periodikus vagy ismétlődő mintázatban. A kifejezés a váltani ige eredetéből származik, a -kozás képző pedig egy folyamatot vagy állapotot jelöl. Általánosan megfigyelhető példák közé tartozik a nappal és éjjel közötti váltás, az évszakok ismétlődő ciklusa, vagy olyan társadalmi és politikai állapotok, amelyek periodikusan felváltják egymást.

A váltakozás fogalma fontos a fizikában és az áramtechnikában is. Itt gyakran a váltakozó áramról beszélünk, amelynek jellemzője, hogy az áram iránya periodikusan megfordul. Ezen jelenség frekvenciája általában hertzben (Hz) mérhető. A váltakozó áram legtöbbször váltakozó elektromos hálózatokban jelenik meg, és előnye, hogy hosszú távon kevés veszteséggel szállítható.

A matematika területén a váltakozás kifejezés használható az olyan sorok és függvények leírására, ahol a tagok előjelei váltakoznak. Például egy váltakozó sor olyan sor, amelyben a tagok előjelei váltakoznak, gyakran formában sum (-1)^{n-1} a_n, ahol a_n > 0. Ha a_n monoton csökkenő és tart a nullához, a Leibniz kritériumának megfelelően a sor konvergens, és a kizárt utolsó tag nagyságrendje felülmúlja az első figyelmen kívül hagyott tagot. A váltakozás továbbá megjelenik analízisben és kombinatorikában is, ahol a jelek váltakozása különböző konstrukciókban szerepel.

Más kontextusokban is előfordul a szóhasználat, például hangtanban vagy morfológiában az allomorfok közötti váltakozás leírására. A váltakozás tehát egy széles körben alkalmazható fogalom, amely a természetes és mesterséges rendszerek során megfigyelt állapotváltozások alapvető mintázatát írja le.