állapotváltozások

Az állapotváltozások olyan folyamatok, amelyek során egy rendszer egyik állapotból a másikba lép. A kifejezés gyakran a fizikában és kémiában használatos, ahol a halmazállapotok közötti átmeneteket írják le, de előfordul az informatikai rendszerek és a biológiai ciklusok leírásában is.

Fizikai-kémiai összefüggésben a legismertebb állapotváltozások a halmazállapot-változások: olvadás és fagyás, forrás és párolgás, szublimáció és depozíció. Ezek általában energiabevitellel vagy energiát leadó folyamattal járnak, mivel a rendszer entalpiájának és szerkezeti rendjének megváltoztatásához latent hő szükséges. A fázisdiagramokon a nyomás és a hőmérséklet függvényében ábrázolják az egyensúlyi állapotokat; a kétfázisú területen egyszerre több fázis is lehet. Az elsőrendű átmeneteknél hőtartalmú változás lép fel, és jellemzően jellegzetes mennyiségi ugrások történnek. A másodrendű átmeneteknél a változás fokozatosabb, a tulajdonságok finomabban változnak, és nincs latens hő; a hőkapacitás például a kritikus pont közelében megnőhet.

Más területeken is használják az állapotváltozás fogalmát. Számítástechnikában állapotgépben események hatására történik az állapotok közötti átmenet. A biológiában sejtek és rendszerek állapotváltozásai a ciklusok és válaszreakciók alapját képezik.

Az állapotváltozások megértése segít a rendszerek viselkedésének előrejelzésében és irányításában.