vasodilatátorként

Vasodilatátorként olyan gyógyszerek és anyagok érthetők, amelyek vérerek simaizomzatának relaxációján keresztül tágítják az ereket. Ennek hatására csökken a perifériás ellenállás és a vérnyomás, javul a véráramlás, és a szív terhelése mérséklődik. A hatás lehet arteriolális (kis erek) vagy általánosabb erek tágítása, és gyakran több mechanizmus együttese révén valósul meg.

Fő mechanizmusok közé tartozik a nitráttartalmú készítmények NO-szintézisét és hatását fokozó hatás, a Ca2+-beáramlás gátlása vagy a Ca2+-érzékeny kontrakció csökkentése (például kalciumcsatorna-blokkolók), és a renin–angiotenzin rendszer gátlása. Emellett bizonyos vasodilatáló szerek a PDE5-inhibitorok, amelyek a cGMP szintet hosszabb ideig megőrzik; valamint a prostaglandinok útján is kiváltható vasodilatáció. Mindezeket gyakran kombinálják a vérnyomás és a terhelés kontrollja érdekében.

Alkalmazási területek közé tartozik a hipertónia és angina kezelése, bizonyos típusú szívelégtelenségek és pulmonális artériás hipertónia kezelése. Ezenkívül néhány vasodilátor a férfiak erekciós diszfunkciójának kezelésére is alkalmazható PDE5-inhibitorokkal, amely a pénisz vérellátását fokozza.

Gyakori példák: nitrátok (nitroglicerin, isoszorbid-dinitrát), hidralazin és minoxidil, ACE-gátlók és ARB-k, dihidropiridin típusú kalciumcsatorna-blokkolók (pl. amlodipin), PDE5-inhibitorok (szildenafil), prostacyclinek (epoprostenol). Lehetséges mellékhatások: hipotenzió, fejfájás, bőrpír, ödéma és reflex tachycardia; nitrátok és foszodiészteráz-5-gátlók egyidejű alkalmazása kontraindikált.