vércsoportrendszerek

A vércsoportrendszer egy olyan osztályozási rendszer, amely a vörösvértestek felszínén található antigének alapján csoportosítja a vérmintákat. A legelterjedtebb és legfontosabb vércsoportrendszer az ABO-rendszer, amelyet Karl Landsteiner fedezett fel 1901-ben.

Az ABO-rendszerben négy fő vércsoport létezik: A, B, AB és O. Ezeket a vörösvértestek felszínén található A és B antigének jelenléte vagy hiánya határozza meg. Az A vércsoportú emberek vörösvértestjein A antigén található, míg a B vércsoportúakén B antigén. Az AB vércsoportúaknál mindkét antigén jelen van, az O vércsoportúaknál pedig egyik sem. Az immunrendszer antitesteket termel a hiányzó antigénekkel szemben, így az A vércsoportúaknak anti-B antitestjeik, a B vércsoportúaknak anti-A antitestjeik, az O vércsoportúaknak pedig anti-A és anti-B antitestjeik vannak. Az AB vércsoportúaknak nincsenek ilyen antitestjeik.

Egy másik fontos vércsoportrendszer a Rh-rendszer, amely elsősorban az RhD antigén jelenlétét vagy hiányát veszi figyelembe. Az RhD antigénnel rendelkező vércsoportokat Rh-pozitívnak (Rh+), míg azzal nem rendelkezőket Rh-negatívnak (Rh-) nevezzük. Az RhD antigén hiánya esetén az immunrendszer antitesteket termelhet ellene, ami veszélyes lehet terhesség vagy transzfúzió során.

A vércsoportok ismerete elengedhetetlen a biztonságos vérátömlesztéshez. Ha a donor és a recipiens vércsoportja nem megfelelő, az antitestek reakcióba léphetnek az antigénekkel, ami súlyos, akár életveszélyes reakciót, hemolízist okozhat. Az O vércsoportúak általában univerzális donorok, mivel vörösvértestjeiken nincsenek A vagy B antigének, míg az AB vércsoportúak univerzális recipiensek, mivel nem termelnek anti-A vagy anti-B antitesteket. A Rh-pozitív vércsoportúak Rh-negatív vércsoportúaktól kaphatnak vért, de Rh-negatívak csak Rh-negatív vért kaphatnak. A vércsoportok öröklődnek, és minden embernek meghatározott vércsoportja van élete során.