térkapcsolatot

Térkapcsolat vagy térbeli viszony olyan fogalom, amely a tárgyak vagy entitások egymáshoz képest elfoglalt helyzetét írja le a térben. Egy térkapcsolat megadja, hogy hol van valami más valamihez viszonyítva, milyen irányban, mekkora a távolság, és mely területek vagy határok érintkeznek. A kifejezés gyakran használatos a szemantikában, a kognitív tudományokban, a GIS- és a robotikai kontextusban is, ahol a térbeli relációk leírása fontos.

A térkapcsolatokat általában több szint és típus szerint szokás rendszerezni. A topológiai viszonyok azok, amelyek a létezés vagy a tartozás szempontjából írják le, például benne/benne van, körülötte, érinti-e valami. A projektív vagy elhelyezkedési viszonyok pedig a külső pozíciót, előtte/mögött, fölötte/alatta, előtt vagy után ható viszonyokat érintik. Emellett releváns a kül- és belső távolság, a közelség vagy a távolság fogalma is a térkapcsolatok részét képezi.

A magyar nyelvben a térkapcsolatokat gyakran prépönök és különböző esetek (például -ban/-ben, -on/-en/-ön, -hoz/-hez/-höz) segítségével fejezik ki, illetve igei vagy névutós kifejezésekkel is leírhatók. Így a mondatokban megjelenő térkapcsolatok részletezik, hogy egy tárgy hol helyezkedik el egy másikhoz képest, és milyen irányban vagy milyen távolságban van tőle.

További olvasnivalót kínál a szemantikáról és a téri viszonyokról szóló irodalom, például a topologikus és projektív relációk vizsgálata, valamint a térbeli nyelvészet és a GIS-kutatások.