tényállítást

Tényállítás, vagy tényállítási állítás olyan megfogalmazás, amely jogi eljárásban konkrét eseményekkel, körülményekkel kapcsolatos álláspontot közöl. A szó a tény és az állítás összetételéből ered, és a per vagy eljárás alapját képező tényszerű kijelentéseket foglalja magába. A tényállítások célja, hogy a jogi igények vagy védekezések tényleges alapját rögzítsék.

In civilek eljárásban a feleknek fel kell tüntetniük a követeléseiket alátámasztó tényállításokat. Ezeknek elégnek kell lenniük ahhoz, hogy konkrét, mérhető vagy igazolható eseményeket írjanak le, és nem csupán jogi következtetésekről vagy általános állításokról szólhatnak. A tényállításokat bizonyítékokkal kell alátámasztani: például dokumentumokkal, tanúkihallgatással, szakértői véleménnyel vagy egyéb elfogadható bizonyítékkal. A bíróság a bizonyítási eljárás során megállapítja, mely tényállításokat tartja igaznak és melyek vitatottak.

Különbség a tényállítás és a jogi következtetés között fontos: a tényállítás a tények tényszerű leírását jelenti, míg a jogi következtetések azok a jogi konklúziók, amelyek a tények alapján a jogi jogkövetkezményeket vonják maguk után.

A büntetőeljárásban is szerepelnek tényállítások: a vádirat vagy vád tartalmazza az elkövetésre vonatkozó tényeket; a terhelt részére védekezésként lehetnek ellentények és alternatív tények, a bizonyítás pedig a vádemelés terhei és a bíróság mérlegelése alatt történik. Gyakorlati tanács a tényállítások megfogalmazásához: legyenek világosak, pontosak, időrendi összefüggéseket is tartalmazzanak, kerülje a feltételezéseket, és szükség szerint utaljon bizonyítási eszközökre.