kijelentéseket

Kijelentések a nyelv és a logika területén olyan állítások vagy tartalmak, amelyek igazságértékkel rendelkeznek: valamely világra vonatkozó állítást fejeznek ki, amely lehet igaz vagy hamis. A fogalom gyakran használatos a hétköznapi beszédben is, ahol kijelentések tenni annyit jelent, hogy állítást fogalmazunk meg a világról. A kijelentések és a mondatok közötti fontos különbség, hogy a mondat a grammatikailag megfogalmazott szöveg, míg a kijelentés a benne foglalt tartalom, amely igazságértékkel bír.

A logikában és a szemantikában a kijelentéseknek van igazságfeltétele, vagyis annak meghatározható igazságértéke egy adott modellen vagy világban. Egy egyszerű kijelentés például: “Esik az eső.” Összetett kijelentések pedig logikai összekötőkkel (és, vagy, ha… akkor) kapcsolhatóak össze úgy, hogy újabb kijelentéseket alkossanak. A semantikai értelmezés szerint egy kijelentés igazságértéke nemcsak a nyelvi formától, hanem a világ állapotától és az értelmezéstől is függ.

Különbség van a kijelentések és más módon megfogalmazott nyelvi aktusok között. A kijelentés szemben áll a kérdéssel (kérdés) vagy a felkiáltással (felkiáltó mondat); a kijelentés célja kifejezetten állítás vagy tartalom közvetítése. A fogalom használható hétköznapi beszédben, de közgazdaságtan, filozófia és számítástudomány területén is alapvető a tartalom és az igazságérték vizsgálatában. A kijelentéseket gyakran ellentét nemzeti vagy általános logikai osztályokba is sorolják, például analitikus, szintetikus vagy szükségszerű állítások kontextusában.