távoktatás

Távoktatás olyan oktatási forma, amelyben a tanuló és a tanár fizikailag külön helyen tartózkodnak, és a tananyag, a feladatok és a kommunikáció távolról valósul meg. A kapcsolattartást általában digitális eszközök és online platformok biztosítják.

Historikusan a távoktatás levelezésen és rádió- vagy televíziós adásokon alapszikott, majd az internet megjelenésével az online kurzusok és a tanulási rendszerek váltak elterjedtté. Ma gyakran ötvözi az önálló munkát a szinkron tanítással.

Formái: aszinkron tanítás (anyagok letöltése, feladatok beadása, fórumok) és szinkron tanítás (élő online előadások, videókonferenciák). A tananyag digitális formában érhető el, gyakran videók, interaktív feladatok és értékelő rendszerek formájában.

Előnyök: rugalmasság, hozzáférhetőség, és lehetőség a munkával egyidejű tanulásra. Kihívások: önfegyelem és önálló munka szükségessége, digitális megosztottság, valamint a minőségbiztosítás és az értékelés hitelessége.

A távoktatás szabályozása és minőségbiztosítása országonként eltérő, de gyakran része a felső- és középfokú képzés, valamint a felnőttképzés stratégiáinak. A fejlődés várhatóan erősíti a személyre szabott tanulást és az inklúzív hozzáférést.