társtulajdonos

A társtulajdonos a magyar polgári jogban olyan személy, aki egy dolgon, például ingatlanon vagy ingóságon, más személlyel együtt rendelkezik tulajdonjoggal. Ez azt jelenti, hogy a társtulajdonosok az egész dolgon egységes egészként rendelkeznek, azonban a tulajdoni hányaduk alapján megoszlik közöttük a dolog használata, hasznosítása és a terhek viselése. A társtulajdont két fő típusba soroljuk: a közös tulajdonba és a társasházi külön- és közös tulajdonba.

Közös tulajdon esetén minden tulajdonos a dolog egészére rendelkezik tulajdonjoggal, de a tulajdoni hányadának arányában oszlik meg a birtoklás, használat és hasznosítás joga, valamint a terhek viselése. A tulajdoni hányadok mértéke általában a tulajdonszerzés módjától függ, vagy megegyezéssel határozható meg. A közös tulajdonban álló dologgal kapcsolatos rendelkezési jogok (pl. eladás, megterhelés) gyakorlása általában a tulajdonostársak egyhangú hozzájárulását igényli, bizonyos esetekben azonban a törvény ettől eltérhet.

A társasházban a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek külön tulajdonban állnak, míg az épület közös használatú helyiségei és területei (pl. lépcsőház, udvar) pedig a lakások tulajdonosai között közös tulajdonban. A társasházi közös tulajdon tekintetében a tulajdoni hányadok általában a külön tulajdonban álló lakások mérete alapján kerülnek meghatározásra. A társasház működésével kapcsolatos kérdésekben a társasházi törvény rendelkezései az irányadóak, melyek a közös képviselőt és a közgyűlést ruházzák fel hatáskörrel. A társtulajdon megszüntethető közös megegyezéssel, vagy bírósági úton is, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni.

---