triangulációt

Trianguláció vagy triangulációs felmérés olyan eljárás, amelynek során egy pont vagy terület helyzete háromszögek felépítésével, ismert pontokból kiinduló hálózat használatával kerül meghatározásra. Az alapelv szerint a kiinduló baseline hosszát és a hozzá kapcsolódó szögeket mérik meg, majd trigonometriai számításokkal kiszámítják a kapcsolódó csúcsok és a célpont koordinátáit. A módszer a földmérés, geodézia és építészet hagyományos eszköze maradt.

Geodéziai triangulációban hálózatot építenek háromszögekből, ahol az alapvonalat pontosan megmérik, és a belső szögek megadása alapján meghatározzák a szomszédos csúcsok helyzetét. A módszer a 18–19. században terjedt el nagy területek térképezésére, különösen olyan területeken, ahol a közvetlen távolságmérések nehézkesek voltak. A technika fokozatosan a modern geodéziában részben vagy teljesen felváltottá vált a távolságmérésen és a GNSS-alapú megoldásokkal.

A triangulációt ma is alkalmazzák, de gyakran kiegészítik vagy helyettesítik más módszerekkel. Számítógépes geometriai trianguláció például képfeldolgozásban és 3D rekonstrukcióban használható: több nézetből kiindulva háromszöghálózatokat és pontfelhőket hoznak létre. Emellett a matematika és a számítástechnika területén a felületek felosztását szolgáló triangulációk is fontos szerepet játszanak a mesh-generációban és a topológiában.

Pontosságát nagymértékben befolyásolja a baseline pontossága, a szögek mérésének precizitása, a környezeti tényezők és a földfelszín hazai változásai. A modern felmérések gyakran kombinálják a triangulációt más mérésekkel, például GNSS-szel, hogy megbízható, nagy pontosságú eredményeket érjenek el.

---