toxoidokat

Toxoidok olyan toxinok inaktivált formái, amelyeket úgy módosítanak, hogy a toxin méregző hatása megszűnjön, miközben az antigénikus részek megőrződnek. Ennek köszönhetően az immunrendszer képes úgynevezett neutralizáló antitesteket termelni, amelyek későbbi toxinhatás kivédésére védelmet nyújtanak. A toxoidokat gyakran adjuvánssal vagy más antigénekkel együtt alkalmazzák oltóanyagként.

Előállításukhoz a toxinhoz hasonló molekulát nyernek ki a kórokozóból, majd detoxifikálják úgy, hogy a toxikus hatás megszűnjön, de az immunogén epitópok megmaradjanak. Gyakori detoxifikációs módszerek a formaldehid vagy glutaraldehid kezelése, illetve kontrollált hőkezelés. A detoxifikált toxinokat gyakran stabilizálják és adjuvánssal kombinálják, hogy a hosszabb védő immunválasz biztosított legyen.

A legismertebb toxoid-oltóanyagok a diftéria toxoid és a tetanus toxoid. Ezeket gyakran kombinált készítményekben alkalmazzák: DTaP gyermekeknél, Tdap felnőtteknél. A védettség kialakulása Antitestek keletkezésén alapul, amelyek a toxin semlegesítésére képesek. A primer immunizációt követően gyakran szükséges emlékeztető adatokkal hosszú távú védettség elérése és fenntartása.

Biztonság és gyakori mellékhatások: általában jó tolerálhatóságúak; leggyakoribbak helyi reakciók és enyhe láz. Ritkán súlyos allergiás reakciók fordulhatnak elő. A toxoid-alapú oltások kiemelten fontosak a diftéria és a tetanus elleni védelemben, és hozzájárultak ezeknek a betegségek jelentős visszaszorításához.