szárazságállapotokban

Szárazságállapotokban olyan környezeti állapotok értelmezhetők, amelyek során a rendelkezésre álló víz mennyisége és elérhetősége hosszabb ideig alacsony, vagy a vízfelhasználás meghaladja a megújuló források szintjét. Ezek a helyzetek több szinten értelmezhetők: meteorológiai szárazság (csapadékhiány), mezőgazdasági szárazság (talajnedvesség hiánya a növények számára), hidrológiai szárazság (vízkészletek csökkenése), illetve gazdasági-szociális szárazság (vízkorlátozásból fakadó társadalmi és gazdasági hatások).

Az okok között szerepelhetnek hosszabb csapadékszegény periódusok, melegebb és szárazabb időjárás, növekvő párolgási igény, talajszerkezeti adottságok és emberi vízhasználat, továbbá klímaváltozás által kiváltott szélsőségek. A szárazság állapotát gyakran többdimenziós módon értelmezik: meteorológiai, vagyis csapadékviszonyok; agronómiai, vagyis talajnedvesség-állapot növényekre gyakorolt hatása; hidrológiai, vagyis vízkészletek alakulása; és társadalmi-gazdasági szárazság, mely a vízkorlátozásokból származó hatásokat foglalja magába.

Mérőszerei között szerepelnek a meteorológiai indexek (például SPI), a talajnedvesség és párolgás mérését lehetővé tevő eszközök, valamint az időjárási és vízkészleti adatokból számított indexek (például PDSI). Lehetnek rövid és hosszú távú hatások: mezőgazdasági termelés csökkenése, víz- és energiagazdálkodási nyomás, ökoszisztémák átalakulása, fokozott erdőtüzek kockázata.

Kezelése főként a megelőzésre és alkalmazkodásra törekszik: hatékony öntözés, talajvédő és vízmegtartó gazdálkodás, növényfajok és kultúrák választása szárazságtűrő képességgel, vízintelligens tervezés és kockázatkezelés, valamint közösségi és intézményi szintű összehangolt vízfelhasználás.